Damon's touch2011.03.23. 21:24, ancsagirl
1
Életemben először rettegtem. És nem tudom miért. Egyenesen a szívembe mart. Már 1 hónapja figyeltem. Minden nap minden másodpercében, mikor aludt, mikor nevetet, mikor elszomorodott, mikor dühös volt. S akit a legjobban utáltam az az állítólagos pasija. Az a Matt. Kis senki.
Újra őrültet csinált belőlem egy nő. Egy nő, aki csak árnyéka a volt szerelmemnek. Teljesen az ellentéte. Ha ismerted Katherine-t tudtad, hogy mi nem jellemző Elenára. De nem lehetet kiismerni Katherine-t.
Ellenben Elena, maga a megtestesült jóság. Már túlságosan is. Tényleg kezdek megőrülni, annyira összezavart volna Katherine hiánya? Ennyire semmivé lettem volna az évek folyamán nélküle? Újra gyengének és emberinek érzem magam. Akit könnyen megbánthatnak. Nem akarok újra emberi lenni, és érezni minden fájdalmat, eddig mindig sikerült kizárnom, mindent. csak élveznem kellett a létet, amit nagyon könnyű volt megtenni, ha nem kellett a csalódstől félned. MIért kellett belepottyannia az életembe Elenának. Ha tudná, hogy követem. biztos rettegne. Érthető. Egy vámpír követi minden rezdülését. Aki éppeszű lény, az tudja, hogy egy ragadozó követi. De mégis, érzem, hogy nem lennék képes bántani őt. Olyan hatással van rám, amit még sosem tapasztaltam meg. Talán még Katherine mellett sem. S ez mindent a feje tetejére állít. Amióta visszatértem, őt kéne kiszabadítanom, és persze próbálkozom is, de Elena. Nem tudom kiverni őt a fejemből. Az helyzet íróniája csak abban rejlik, hogy még egy szót sem váltottunk egymással, és összesen csak egyszer láthatott, amikor érkezésemkor hagytam, hogy megpillantson. De már biztosan nem emlékszik rám. Gyenge emberi memória.
El kéne túnnöm, és kiszabadulni ebből a börtönből, amibe becsalogatott ez a lány. Ez kész örület, csak rajta jár az eszem. Vajon csak Katherine-t akarom pótolni vele? Ez nekem így nem megy. Az emberek ölése sem okoz már akkora élvezetet. Kifordulok önmagamból. Vagy csak visszatér a régi Damon? Ki hitte vola, hogy ez valaha is megtörténthet a hosszú gyilkolós éjszakák után. Bár már sosem lehetek a régi. A gyilkolás és ennek édes élvezete, már örökké a részem marad. S ezen nem változtathatok, még ő sem. Vámpír vagyok. Gyilkolok. És élvezem.
*Folyt.köv
|